A felnőtt kori tanulás támogatása. Múzeumandragógia. Kapcsolatorientált kultúraközvetítő hivatás. Miért időszerű ezekről szólnunk? A szakmai fórumokon, a kollégákkal folytatott találkozások és eszmecserék során szerzett inspiráció a terület jelentőségének helyes megítélését, pozicionálását erősítik meg bennünk. Nem kell már önmagunkat, a szakma létjogosultságát igazolnunk: hazai és nemzetközi felmérések tárnak fel és mutatnak valós képet a felnőtt társadalomról, annak szükségleteiről és igényeiről, a múzeumi szerepvállalás jelentőségéről.
A jövőről való gondolkodásunk, a célállításnak nevezett folyamatban kirajzolódó szakmai elképzeléseink, az általunk meghatározott prioritások, értékek stb. megmutatják, hogy a felnőtt kori tanulás területén munkálkodva mi mellett köteleztük el magunkat – akár hosszú távon is. Átgondolt, tudatosan felépített rendszere személyes, illetve intézményi stratégiává teljesedik. A 2019-től (a nemzetközi járványügyi helyzet miatt) 2021 őszéig tartó Erasmus+ Projekt keretében megvalósuló tanulmányutakon szerzett szakmai tapasztalatok elsősorban a Néprajzi Múzeumban, szélesebb körben pedig a hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel szembe néző kollégák munkájában hasznosulhatnak. Ezen a felületen osztjuk meg az egyes mobilitások során összegyűjtött értékes információkat: blogon a naponta frissülő benyomásokat, a felkeresett intézmények aktuális projektjeit, a beszámolókat és tanulmányokat is.
A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Népszerű, elismert intézmény, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása a felnőttel számára is. Előreláthatólag 2022-től új, a 21. század minden szakmai és látogatói igényét kielégítő épületében folytatja működését a Városligetben, ahol társadalmi múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíneként működik majd a jövőben is. A Néprajzi Múzeum költözését előkészítő munkálatok, az intézmény által megfogalmazott stratégiai terv fontos eleme a stratégiai szakmai területeken dolgozó munkatársak kompetenciáinak fejlesztése. Az Európai Unió országaiban a felnőtt tanulás területén nagy múlttal rendelkező, illetve innovatív szemléletű, dinamikusan fejlődő közintézmények működési gyakorlatában számos olyan elem figyelhető meg, amelyek segíthetik a Néprajzi Múzeum munkáját a megújulás folyamatában. Ezeket kívánja a projektben megismerni és működési gyakorlatéba beépíteni az intézmény, remélve, hogy hatást gyakorolhat a szakmai és fenntartói környezetére is.
A Néprajzi Múzeum kiemelten fontosnak tekinti, hogy közgyűjteményként és közintézményként, a saját felhalmozott speciális tudáskészletének minél sokrétűbb felhasználásával a társadalmi párbeszéd, az emlékezet, az identitás és a lokalitás kérdésköreihez társadalmi múzeumként érdemben szóljon hozzá, alakítsa azt. Mint a non-formális tanulás nagy múltú helyszíne, a jövőben is érzékenyen kíván reflektálni a társadalmi folyamatokra és igényekre. Ezen belül is felnőttek tanulási igényeinek kielégítésére – elvárásaik megismerésével és ezek integrálásával a intézményi felnőttoktatási stratégiájába. Bár az intézmény nyitott volt a külföldi szakmai tapasztalatok, jó gyakorlatok, korszerű módszertani elemek befogadására, infrastrukturális és személyi adottságai nem tették alkalmassá arra, hogy nagyobb léptékben, minden célcsoportot megszólítva és elérve legyen jelen a közművelődési szolgáltatások kínálatában. A jelen tervezési, fejlesztési folyamataiban azonban hasznosulhat minden tapasztalat, amely megjelenik az intézményi tervezetekben, formája a munkatársak szemléletét és alapjaiban befolyásolja az újra nyitással megjelenő szolgáltatások körét. A prognosztizált, magasabb létszámú célcsoportok változatos összetétele indokolja, hogy a Néprajzi Múzeum az új helyszínű bemutatkozásának előkészítésekor uniós intézmények releváns szakmai tapasztataiból is közvetlen ismeret/információszerzés útján is építkezzen; tanulmányutakkal, a job shadowing módszerű közvetlen tapasztalatszerzés alkalmazásával készítse fel munkatársait a jövő kihívásaira, egyúttal támogassa a hosszú távú szakmai kapcsolatok létrejöttét. A felnőtt tanulás területén dolgozó munkatársak alapvető feladata, hogy (a Múzeumban folyó tudományos és kutatómunka eredményeinek komplex kiállítási struktúrán keresztüli bemutatásával) a sokrétű szakmai tudást közönségrendezvényeken, programokon, az intenzív közönségkapcsolati munkán keresztüli tegyék hozzáférhetővé. Ennek technikai/interpretációs lehetőségei is dinamikusan fejlődnek. A rendhagyó, stratégiai szempontól meghatározó időszakban fontos, hogy a szakemberek minél több tapasztalatot szerezzenek a hatékony és élvezetes múzeumandragógiai szolgáltatások, felnőtt tanulást támogató programok kidolgozásához.
A Projektben résztvevő munkatársak:
Bodnár Kata múzeumpedagógus, régész, néprajzos, népi kismesterség oktató, kutatási területe a hátrányos helyzetű csoportoknak tervezett felnőtt programok korszerű módszereinek vizsgálata. Felnőtt tanulási programok tervezője.
Koltay Erika főmuzeológus, múzeumpedagógus, néprajzkutató, biológia szakos középiskolai tanár. Kutatási területe: népi orvoslás, az etnobotanika jelenkori hasznosulási lehetőségei. Felnőtt tanulási programok tervezője.
Projekt koordinátor: Lovas Judit kommunikációs főosztályvezető, felnőttképzési menedzser, andragógus, múzeumpedagógus, drámapedagógus, PR menedzser, rendezvényszervező, kommunikációs szakember, egyetemi óraadó.